Az RSA titkosítási eljárás

[ Bevezető | Az eljárás leírása | RSA demo | Prímek előállítása ]

Bevezető

Az RSA módszer egy nyilvános kulcsú titkosítási eljárás (public key cryptosystem), melyet Ron Rivest, Adi Shamir, és Leonard Adleman dolgozott ki 1977-ben a Massachusetts Institute of Technology egyetemen.

Felhasználási lehetőségek

Mindkét fél, az üzenet küldője és fogadója is rendelkezik egy titkos és egy nyilvános kulccsal. A titkos és a nyilvános kulcs egy-egy számpár. A kulcsokat a küldő állítja elő, a nyilvánosat elküldi az üzenet fogadójának. A titkos kulccsal elrejtett üzenetet csak azzal a nyilvános kulccsal lehet megfejteni, amelyet a küldő juttatott el a fogadónak.
Ez egyszerre két dolgot garantál:

Az első lehetőséget a hagyományos üzenetváltás során használják ki az üzenet titkosítására (pl. SSH, Netscape, MSIE, PGP), vagy egy más, titkos kulcsú módszerrel (pl. DES) titkosított üzenet titkos kulcsának az elrejtésére.
A második lehetőség a digitális aláírás (digital signature) és a tanúsítványok (certificate) alapja.

Nyers erő

Megfelelő méretű kulcsokat használva az RSA eljárással titkosított üzenet a nyers erő (brute force) módszerrel gyakorlatilag megfejthetetlen: 1997-ben 250 nap alatt törték fel az 56 bit hosszúságú kódot, 2002. július 14-én egy tokiói számítógép fejtette meg a 64 bites kulcsot - 5 év próbálkozás után, több ezer más számítógép közreműködésével. A technika jelen állása szerint a 128 bites kulcs próbálgatással való megfejtéséhez több milliárd évre lenne szükség. Napjainkban a legelterjedtebb az 1024 bites titkosítás.

Letöltés

Az itt olvasható teljes dokumentáció, a demo program és annak forráskódja letölthető:

rsademo.zip (58 Kbyte)

A következőkben bemutatjuk az RSA eljárást és néhány érdekességet a prímszámokkal kapcsolatban; ismertetünk néhány jó tanácsot a módszer minél biztonságosabb alkalmazása érdekében, végül egy Java applet segítségével megmutatjuk, hogyan működik az RSA. Az eljáráshoz szükséges algoritmusokat külön nem ismertetjük, ám JavaScript-ek segítségével ki lehet próbálni azok működését.
<< Előző | Tartalom | Tovább >>
Az oldalt összeállította, a demo programot és a script-eket készítette: Barta Áron, 2004