A különböző hazai egészségügyi intézményekben működő információs rendszerek nagy tömegű, bizalmas jellegű adattal dolgoznak, mint amilyen például a beteg-törzsállomány és az egyes vizsgálatok adatai. Mivel az intézményi információs rendszerek közötti átjárhatóság jelenleg erősen korlátozott, ezért egy páciens személyi adatai az illető élet- és kórtörténete szerint több rendszerben, többféleképpen is megtalálhatók, a kórtörténet adatai pedig az érintett intézményekben elosztva kerülnek tárolásra. |
A hazai egészségügy informatikai fejlesztésének a jövőben várható lépése lesz a jelenleg egymástól elszakítva működő intézményi rendszerek nagyobb mértékű összekapcsolása, és ennek részeként a valamely szinten egységesített "elektronikus páciens rekord", EPR létrehozása, a vonatkozó törvényi szabályozás figyelembevételével. Ez történhet egy valóban létező központi adattárház, vagy az intézményekben elosztottan tárolt adatforrásokat nyilvántartó meta-adatbázis formájában. Az EPR révén lehetőség nyílhat a gyors és hatékony kórtörténet-visszakeresésre, a redundancia és az ellentmondások kiszűrésére. |
Az egységes EPR megalkotása során azonban komoly problémaként jelentkezik a részt vevő információs rendszerek közti fogalmi megfeleltetés. Különböző történeti és gazdasági okok miatt ugyanis igen jelentős különbségek találhatók az intézményi rendszerekben, mind a kezelt adatok köre, szerkezete és a kezelés módja (pl. autentikáció, archiválás) terén. |
A kutatás célja ezen összekapcsolás informatikai előkészítése és támogatása. A konkrétan kitűzött feladatok:ˇ
|
A kutatás eredményei használhatók lesznek nemcsak az EPR jövobeli megalkotása során, hanem bármilyen olyan kutatási vagy fejlesztési projektben, amely két vagy több egészségügyi információs rendszer összekapcsolására irányul. |
Felvettük a kapcsolatot a három vezető egészségügyi információs rendszer (Clinicom,
Medsolution, Medworks) szakértőivel, hogy, amennyire azt az üzleti titok engedi,
megismerjük ezen rendszerek elektronikus kórlapjának legfontosabb belső szemantikus
kategóriáit és struktúráit. A kapott információkat összevetettük, és ezek alapján
elkészítettünk egy olyan információs-rendszer modellt, mely illeszkedik mindhárom
vizsgált rendszerre. Az illeszkedést úgy definiáltuk, hogy modell tartalmazza a
létező rendszert, de lehet annál bővebb is. Áttekintettük az elektronikus kórlap referenciamodelljével foglalkozó nemzetközi szabványokat és ajánlásokat. Itt nehézségként jelentkezett egyrészt az ajánlások kiforrottlansága, másrészt a különféle területeket lefedő ajánlások fogalmi eltérései. A különféle idevágó ajánlásokról, szabványokról folyóiratcikkben atdunk áttekintést . Célunknak, az elektronikus kórlapnak a konkurens ajánlások közül a legjobban a legújabb, openEHR nevű referenciamodell felelt meg, mivel ennek egyik deklarált célja a különböző amerikai és európai irányzatok, különösen a HL7 és a CEN 13606 "összebékítése". Ezért az openEHR-t modellezési módszereivel, annak keretei között egy ún. archetípus-modellt fejlesztettünk ki a javasolt modell leírására. Ennek fő jellegzetessége, hogy az elektronikus rekordban tárolt információ különböző aspektusait nézetek (rendező-mappák) segítségével teszi elérhetővé. A kórlap információs alapegységei a tranzakciók. A modell a vizsgálati, stb. eredmények alacsony szintű struktúrájával nem foglalkozik, hanem az openEHR univerzális archetípus-moduljait használja. A modell használatával a vizsgált rendszerek kórlapjairól várhatóan kis erőfeszítéssel lehet olyan struktúrát generálni, mely az openEHR technológiájával könnyen átvihető a kontextuális információ sérülése nélkül. Az adaptált archetípus-modellt az "openEHR clinical models" ontológia (2002. szeptemberi változat) felhasználásával a Protege ontológia-szerkesztő környezetben elkészítettük. Az archetípus-modell aktuális változata HTML formában webes böngészővel megtekinthető. Elkészítettük az archetípus-modell XML-es változatát is, amely innen szintén letölthető. |
A feladat az archetípus-modell finomítása, a tranzakciók finomabb specifikálása
szakorvos bevonásával egy vagy több szűkebb szakterületen. További célunk a referencia- és
archetípus-modell konkrét rendszerre való leképezését támogató interaktív környezet
létrehozása. Ezen kívül szeretnénk megvizsgálni a "Medinet" kezdeményezés referenciamodellje (XML-sémája) és az általunk javasolt modell egyeztetésének a lehetőségét is. Ezáltal a modell konkrét gyakorlati (ipari) alkalmazást is nyerhetne. |