Adatbázisok elérése VB 6.0/ActiveX segítségével

Visual Basic nyelvi összefoglaló

• Változók és kulcsszavak nevében a kis- és nagybetűket nem különbözteti meg
• Nyelvi elemek

típusok: integer, string, date, ...
típusdeklaráció:
dim i as integer
dim matrix(6, 6) as integer
• Feltételek, ciklusok

---

if 1<2 then
...
else
...
end if


---

do while 1<2
...
loop


---

do
...
loop while 1<2


---

do
    ...
    if 2>3 exit do
    ...
loop until 1<2


---

for i=100 to 1 step -1
    ...
next


---

• Eljárások, függvények, modulok

A VB projekt részei: űrlapok (forms) és a hozzájuk tartozó eseménykezelő rutinok, kódmodulok (eljárások, függvények) és class modulok (objektum-osztálydeklarációk, egy modul egy osztály). Állítható, hogy induláskor melyik űrlap kezdjen el futni. Ha nincs egy űrlap sem, akkor a Main() nevű eljárás kezd futni.

A következő példa bemutatja a cím- ill. értékszerinti paraméterátadást és a függvények, eljárások használatát. Mivel a Debug ablakba ír, ezért csak a VB fejlesztőrendszerben használható! kód: cimszerint.vbp

---

Sub main()
    Dim a As Integer
    Dim b As Integer
    Dim c As Integer
    a = 2
    b = 3
    Debug.Print "cím szerinti paraméterátadás függvénynek"
    c = cimszerintf(a, b)
    Debug.Print "2+3= " & c & ", b=" & b
        'kiírás: 2+3=5, b=5
    b = 3
    Debug.Print "érték szerinti paraméterátadás eljárásnak"
    ertekszerint a, b, c
    Debug.Print "2+3= " & c & ", b=" & b
        'kiírás: 2+3=5, b=3
    Debug.Print "szevasz" 'erre a sorra töréspontot teszünk
End Sub

Public Sub ertekszerint(i As Integer, ByVal j As Integer, k As Integer)
    j = j + i
    k = j
End Sub

Public Function cimszerintf(i, j As Integer) As Integer
    j = j + i
    cimszerintf = j
End Function


---

• Hibakezelés

Hiba esetén az Err objektumból lekérdezhető, mi történt (kód: hiba.vbp)

---

Sub main()
    On Error GoTo cimke
    Debug.Print 2 / 0
    Debug.Print "ezt te már nem látod"
    Exit Sub
cimke:
    MsgBox Err.Number & ". hiba: " & Err.Description, vbOKCancel, "HIBA"
End Sub


---

• Új osztályok megadása

nem lesz rá szükség.

F1. FELADAT: Nyelvgyakorlat

Az űrlapot az egérrel méretezzük át akkorára, hogy elférjen rajta a 22 sor.

Az űrlapra egyszerűen a print "kiírandó szöveg" utasítással (vagy, ha az űrlapunk neve Form1, akkor a form1.print "kiírandó szöveg" utasítással) lehet írni.

Véletlen egész számok generálása 0 és 100 között:

    randomize 'a véletlenszám-generátor inicializálása
    ...
    veletlen_szamok_tombje(i) = Int(Rnd(1) * 100)

Megoldás: buborékrendezés.vbp

VB űrlapok készítése, vezérlőelemek és eseménykezelők

• CommandButton, parancsgomb. A gombnev_click() nevű eseménykezelőben megadhatjuk, mi történjen a megnyomásakor. Ilyen a következő példában a Rendezés gomb.
• TextBox, szövegmező. A szöveges adatbevitel, és -kijelzés eszköze. A Text nevű tulajdonsága lekérdezésével ill. átírásával szöveges adatbevitelre használható. Ilyen a következő példában a Tömbméret és az Eredeti sorozat mezője is.
• Label, címke. Magyarázó szöveg.
• Frame, keret. Esztétikai elem, lehet címe.
• ListBox, lista. Adott számú szöveges lehetőség közüli választást tesz lehetővé.
• ComboBox.  lista+egy kiemelt sor. Három fajtája van, ebből kettő megengedi a listában nem szereplő érték (szöveg) bevitelét is.
• Data, adat. Adatforráshoz, adatbázishoz való csatlakozást tesz lehetővé. Bővebben később.

F2. FELADAT: Szebb buborékrendezés

A redim array1(200) utasítás átírja a már létező array1 tömböt egy 200 elemű tömbre, függetlenül a jelenlegi mérettől.

A kiíratáshoz át kell írni az alsó szövegmezők text tulajdonságát. A kiíró ciklus magja valami ehhez hasonló lehet:

    txtBox1.text = txtBox1.text & array1(i) & Chr(13) & Chr(10)

Megoldás: buborék-form.vbp

A minta-adatbázis

OLE DB, ADO, ODBC, DAO, ...

• OLE DB Az OLE (Object Linking and Embedding) szabvány adateléréssel foglalkozó része, az újabb kori MS-adattechnológia alapja. A COM (objektum-orientált) technológia révén megadott szabvány. Az OLE DB szolgáltató (provider) minimum 3 objektumot kell, hogy megvalósítson (prog. nyelvtől függetlenül): Data source, Session, Rowset. Vannak opcionális kiegészítő objektumok is, pl. Command, Transaction. Az eredmények mindig Rowset formájában állnak elő, pl a Command.Execute metódushívás után. Az OLE DB nyelvtől és op. rendszertől függetlenül ugyanazt a felületet biztosítja a nagy relációs adatbázisokhoz (pl. Oracle), mint az ISAM (Indexed Sequential Access Method) alkalmazásokhoz (mint pl. Access, FoxPro, dBase, ...), a Word, vagy Excel fájlokhoz.

• ADO 2.0 Az OLE DB szabvány egy kiterjesztett megvalósítása, a jövőben teljesen ez fogja átvenni az egyéb technológiák (DAO, RDO) szerepét. Fő objektumai:
• Connection A kapcsolatot testesíti meg (az OLE DB Session objektuma, „Dim CN As ADODB.Connection”). Fontos metódusa az Execute, ami a kapcsolat megnyitása után hívható, egy Recordset objektumot ad vissza.
• Command Egy végrehajtandó parancs, pl. tárolt eljárás hívás vagy SQL mondat (OLE DB Command objektuma). Eredménye egy Recordset.
• Parameters A Command objektumba ágyazott kollekció, amely a parancs paramétereit adja meg.
• Recordset (OLE DB Rowset, DAO Recordset, RDO Resultset). A legfontosabb objektum, sokkal többet tud, mint a DAO-s megfelelő. Open metódusának hívása után felttöltődik az általa tartalazott táblázat az aktuális értékekkel.
• Fields A Recordset objektumba ágyazott kollekció, amely az az által tartalmazott táblázat mezőit képviseli.
• Errors Különféle objektumok által generált hibák.

• ODBC (Open Database Connectivity) Alapvetően nem COM alapú szabvány, hanem egy C alapú API. Tehát, ha egy adafforráshoz (pl. SQL Server adatbázisgép és az általa kezelt adatbázisok) ODBC meghajtót akarunk készíteni, akkor a szabvány által megkívánt függvényeket tartalmazó DLL-t kell létrehozni, majd regisztrálni. ODBC meghajtója szinte minden kicsit is fontos adatforrásnak van már. A meghajtó által feldolgozott parancsok SQL alapúak. A jelenleg definiált ODBC adatforrásokat az op.rsz. tartja nyilván, ezek lehetnek felhasználói vagy rendszer DSN-ek (User/System Data Source Name). Nagy előnye a hordozhatóság: a kliens programnak CSAK a DSN-t kell ismernie, pl. a szerver nevét, címét, stb. nem. Sok minden egységesen állítható, pl a számok, dátumok kultúrafüggő megjelenítése.

FELADAT: hozzunk létre egy ODBC csatornát (System DSN) az instructor gépen futó SQL Server Northwind adatbázisára.

• OLE DB Provider for ODBC Az ODBC nagy sikere miatt elkészült ennek is az OLE DB (azaz ADO) megvalósítása. Ebben az esetben tehát az ADO objektumaival dolgozunk, bár minden lekérdezés a használt ODBC csatornán fut végig.

• DAO A legelső adatelérési technológia volt, és ég ma is sokszor használják, különösen, ha az Access specialitásait kell használni, mint pl. a „compact database”. Kétféle üzemmódban működhet.

1. Jet adatbázisokhoz való csatlakozás (Access, FoxPro, stb). Ilyenkor betöltődik a Jet Engine.
2. ODBCDirect Programozott adatelérést tesz lehetővé egy speciális, felhasználó által létrehozott  munkaterületen keresztül. A kiválasztott adatforrásnak SQL parancsokat lehet  adni (de csak adatmanipulációsat. pl. CREATE TABLE nem megy).

Az ADO Data Control 6.0 és az AdoDB.Recordset

Az  adodc vezérlőelem használata

Az adodc vezérlőelem által produkált tábla megjelenítését mindazon vezérlőelemekkel elvégezhetjük, amelyeknek van DataSource és DataField tulajdonságuk (ún. data-bound, adathoz köthető veérlőelemek). Ilyenek a Label, Image, TextBox, ComboBox, ListBox, és speciálisan a DBList, DBGrid és a DBCombo (ez utóbbiak kifejezetten adatbázis-elérésre lettek kifejlesztve). Ezek közül a legegyszerűbb a TextBox használata. A DataSource tulajdonságot az adodc control nevére kell állítani, a DataField-et pedig a kívánt mezőre. Ezután az illető TextBox rákapcsolódik az adodc vezérlőelemre, folyamatosan mutatja az aktuális rekord tartalmát. A szövegmezőbe gépelt módosítások a következő rekordra lépéskor elmentődnek, hacsak a Locked tulajdonság nincs igazra állítva (és feltéve, hogy a rekordhalmaz nem read-only...).

Maga a vezérlőelem egy görgetőablakként jelenik meg az űrlapon, a vezérlőelem nevével (ami "Adodc1"):

A vezérlőelem jellemző tulajdonságai a Properties ablakban állíthatók:

A legfontosabb a Connection String, amely az adatforrás helyét adja meg. Ezt a paramétert kézzel is beírhatjuk, de egyszerűbb a „Build...” gomb megnyomására előbújó varázslóinast használni. A panel négy füle közül a Provider és a Connection füleket kell kitölteni.

Ha SQL Serveres adatbázisra szeretnénk kapcsolódni, akkor az OLE DB Provider for SQL Server kiválasztása után meg kell adni a szerver adatait. Pl.:
 

Provider=SQLOLEDB.1;Persist Security Info=False;User ID=Scott;InitialCatalog=TRADING;Data Source=csillag

Ebben az esteben a szerver neve csillag, a bejelentkezés utáni adatbázis a TRADING nevű adatbázis, a felhasználónév pedig Scott. Látható, hogy a választott szolgáltatótól függően más és más a string tartalma. Még egy példa ODBC-n keresztül megvalósított adatforrásra:
 

Provider=MSDASQL.1;Persist Security Info=False;User ID=Malac;DataSource=AWEDB;Initial Catalog=Northwind

Itt az AWEBD az ODBC csatorna neve, a kezdeti adatbázis a Northwind. Az ODBC szabvány előnye, hogy nem kell tudnunk, mi van a csatorna másik oldalán. Lehet egy Access vagy Excel file, de éppúgy egy Oracle szerver is. Persze a  létrehozott rekordhalmazok szolgáltatásai, az elfogadott SQL utasítások lehetőségei az ODBC meghajtótól  függenek. Ne várjuk, hogy egy Access-re telepített csatorna támogassa a szerveroldali tárolt eljárás hívását.

Az adodc-re jobb gombbal klikkelve számos fontos tulajdonságot be lehet állítani.

Az adodc további fontos tulajdonságai:
CommandTimeout, ConnectionTimeout, CursorLocation, CursorType, EOFAction, BOFAction.
Ezekről lásd alább.

Az ADODB.Recordset Connection és Command objektumok nélkül is „megáll a lábán”.  Ez utóbbiakat nem részletezzük. A recordset megnyitása a

Navigálni az eredményül kapott  recordsetben a MoveFirst, MoveLast, MovePrevious, MoveNext, stb. metódusokkal lehet. Különböző típusú kurzorok és zárak szűkíthetik a lehetőségeket. Különbség: az AbsolutePosition 1-ről indul, nem 0-ról. Példa könyvjelzőre:

Keresés céljára vegyük bátran igénybe a

A Filter attribútum segítségével szűkíthetjük a recordsetet. pl.:

Mindenfajta  rekordművelet, módosítás lehetősége a kurzor és zártípus függvénye, ami pedig  a recordset létrjöttekor rögzül. Kurzortípusok:

• forward-only: csak előre egyesével való lépegetés Ez a default! A RecordCount sem működik.
• keyset: előre-hátra. A recordset az éppen aktuális állapotot mutatja, de a hozzáadott rekordok nem látszanak
• static: előre-hátra. Az adatbázison a mások által  elkövetett változások a recordset létrejötte után nem látszanak.
• dynamic: előre-hátra. A változások láhatóak. Access táblán ilyen kurzor nem lehet.

• szerver: a kurzort a szerver kezeli, az ő speciális szolgáltatásai is elérhetők.
• kliens: Használhatók pl. leválasztott recordsetek is. Csak  static kurzortípus lehet.

• Read Only
• Pessimistic: a szolgáltató minden editált rekordot zárol.
• Optimistic:  csak az update művelet idejére zárolja a rekordokat.
• Batch Optimistic: leválasztott recordsetnél használatos. A változások a lokális cache-ben maradnak az UpdateBatch hívásig.

F3. FELADAT: Egyszerű táblanézet

Megoldás: táblanézet.vbp

A DataGrid vezérlőelem használata

F4. FELADAT: Jobb adattábla-böngésző a DataGrid segítségével

Megoldás: tábla-grid.vbp

F5. FELADAT: SQL-interfész a Biblio adatbázishoz

    adodc1.RecordSource = txtSQLCode.Text
    On Error GoTo hibasSQL
    adodc1.Refresh
    Exit Sub
hibasSQL:......

A közbülső hibavizsgálat magától értetődő.

A Form_Load() eseménykezelőben az adodc elem tulajdonságainak beállításával adjuk meg, hogy induláskor (mikor még nincs végrehajtható SQL) mi látszódjék a DataGrid ablakában, vagy géplejünk be egy induló RecordSource tulajdonságot. A CmdType tulajdonságot állítsuk adCmdText-re. Végül gondoskodhatunk róla, hogy a Végrehajtás gomb csak nem üres SQL kód esetén legyen megnyomható. Ez a szövegmező Change eseménykezelőjének a megadásával lehetséges:

    If Trim$(txtSQLCode) <> "" Then
        cmdExecute.Enabled = True
    Else
         cmdExecute.Enabled = False
    End If

A végrehajtás elindulhat az Enter hatására is.
Megoldás: sqlteszt.vbp

SQL-gyakorlatok

• kívánt tulajdonságú rekordok kiválasztása: SELECT...FROM...WHERE...

Példa: Azon könyvek címe, kiadója, és kiadási éve, melyek kiadója New York-i székhelyű, a kiadás éve szerint rendezve:

SELECT publishers.[name], titles.[title], titles.[year published]
    FROM publishers, titles
    WHERE publishers.[pubid]=titles.[pubid] AND publishers.[city]='New York'
    ORDER BY [year published]

Példa: Azok az évek, amikor könyvkiadás történt:

SELECT DISTINCT [year published] FROM titles

Példa: Az adatbázisban lévő könyvcímek száma:  SELECT COUNT( title ) FROM titles

Példa: Az 1993-ban publikáló szerzők átlagéletkora. Ez egyúttal példa a beágyazott lekérdezésre és a tábla aliasok használatára is. Az  INNER JOIN elméletileg mindig kiváltható a megfelelő SELECT kombinációval (legfeljebb nevéhez méltó módon elszáll a Jet Engine...)

SELECT 1999-AVG([year born]) FROM authors
    WHERE au_id IN
    (SELECT au_id
    FROM [title author] ta INNER JOIN titles ON ta.isbn=t.isbn
    WHERE [year published]=1993)
 

• új rekordok beszúrása: INSERT...INTO...VALUES...
• meglévő rekordok törlése: DELETE...FROM...WHERE...
• meglévő rekordok módosítása: UPDATE...SET...WHERE....

F6. Feladat: SQL-lekérdezések

1. Szeretnénk látni az adatbázisban lévő kiadók nevének a listáját (egy név csak egyszer szerepeljen).
2. Szeretnénk egy olyan táblát látni, amelynek oszlopai a kiadó neve, a könyv címe, és a kiadás éve.
3. Rendezzük az előző listát a kiadás éve szerint csökkenő sorrendben!
4. Hány könyvet adtak ki 1993-ban?

1. Keressük meg a legfiatalabb szerző nevét!
2. Kíváncsiak vagyunk a 'Bramer, Susan' által (is) írt, 1995-ben New Yorkban kiadott könyv(ek) címére és ISBN számára.
3. Kik azok, akik 'Bramer, Susan' társszerzői voltak egy vagy több könyvben? Az ő nevét nem szeretnénk látni a listában.
4. Állítsuk elő az 1994-ben Readingban kiadott könyvek címének a listáját!
5. A 40-nél több könyvben társszerzőként szereplő szerzők azonosítója és a publikációk száma, rendezve a publikációk száma szerint (használjunk JOIN-t!).
6. Tervezzünk és valósítsunk meg egy ehhez hasonló bonyolultságú SQL lekérdezést!
7. Tervezzünk és valósítsunk meg még egy ehhez hasonló bonyolultságú SQL lekérdezést!